Meglepetés ♥
Tegnap kifejezetten érzékeny voltam. Minden kis apróságon bőgtem, ha videót néztem, ha valamit leejtettem, ha valami vicces volt. Minden baj volt tegnap. Végre anyával is tudtam beszélgetni egy kicsit, mivel otthon voltak Rékáék, nem akartam őket zavarni élvezzék ki, hiszen olyan gyorsan telik az idő! :)
Valószinűleg betudhatom annak az érzékenységet, hogy sokat stresszeltem, nem úgy jöttek össze a dolgok az orvossal kapcsolatban, mint vártuk.
Ugye körülbelül 3-4 hete elkezdett fájni a derekam, este lefeküdtem reggel fájdalommal keltem, úgyhogy azt gondoltam áhh biztos elfeküdtem. Aztán 3. napra lement a fájdalom a combomba és az egész lábam zsibbadt. Nem tudtam ülni, nem tudtam feküdni, mindenhogyan fájt, egyedül ha mászkáltam akkor kevésbé fájt, úgyhogy éjjelente is egy-egy órákat aludtam, mászkáltam csak. Elkezdtem utána olvasgatni, gondoltam ez már nem játék, valami nagy baj van. Volt, hogy becsipődött idegem, de nem fájt ennyire, hogy ráállni is alig tudtam. Na az interneten nem szabad olvasgatni, mert az embert jól megijesztik csak. Minden volt, a gerincvelő ráktól kezdve, az izomsorvadásig, trombózis és egyéb finomságok. Annyira megijedtem, hogy elkezdtem keresni orvost, gondolván ez már nem vicc, Flector port ittam esténként, mivel gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapitó is egyben, vettünk fájdalomcsillapitó tapaszt és krémet. Pár nap alatt elértük azt, hogy tudtam egy huzamban 3 órát is aludni.
Az orvoskeresés: elkezdtem péntek hajnalban, mivel a biztositó adott meg egy weboldalt, ahol tudok orvosokat keresni, akikkel ők szerződésben állnak. Két órámba telt mire találtam egy intézetet ahol mindenféle doki van. Kértem online időpontot (igy is lehet és egyszerű), minden adatot meg kell adni a sajátomat és a biztositóét egyaránt, nem telt bele fél óra és jött a válasz: Nem találják a biztositónkat, hivjam fel az ügyfélszolgálatukat. Körülbelül 20 perces telefonbeszélgetés és adategyeztetés után mondták, hogy utána néznek az adatoknak.Irtam egy e-mail a biztositónál lévő ügyintézőnknek, hogy ez a helyzet, nem kapok időpontot, mert nem találják a biztositásunkat. Oké oké ők utána járnak!
Este 8-kor jött az e-mail az ügyintézőnktől, hogy mostmár kérhetünk időpontot újra, mert egyeztettek az egészségügyi centerrel, mivel a biztositónk az egyik alága valami nagy biztositónak, tehát nem egyszerű. Igen de péntek este 8-kor hova telefonáljak? A center 9-17 óráig van nyitva hétköznap. Hétvégén nincs rendelés. Kórházban, ugyan ezt a cirkuszt megcsinálták volna, úgyhogy ott ülhettem volna egy darabig, mire bárki egyáltalán rám néz. Úgyhogy megbeszéltük okés, várjuk meg a hétfőt, már 2 nap nem oszt, nem szoroz!
Hétfő reggel, újra. Időpontkérés, leirtam mindent amit mondott az ügyintézőnk és jééé nem volt semmi gond, azonnal küldték az időpontot...és azt hittem lehidalok.....Június 5!!!!!!!
Gondoltam király, meg is pusztulhatok addig! Úgyhogy oké...öngyógyitás :D
Magnézium tabletta, E-vitamin, C-vitamin, hűsitő és melegitő krém, fájdalomcsillapitó tapasz és Rubophen és torna. Féltem a Flectortól, mert nagyon erős gyógyszer úgyhogy nem is szedtem. Mondjuk igy sem sokat mert 5 tasakot ittam, 1-et minden este. Szóval 2 hét alatt jutottam el oda, hogy átalszom az éjszakákat, már nem csak az egyik oldalamon tudok aludni, hanem hason, háton is :D nem szedek már egy hete fájdalomcsillapitót sem, csak a vitaminok. Mostmár csak este kenjük a krémmel a lábam. Eddig azért napközben is egyszer-egyszer. Úgyhogy gyerekek, ennyit erről! Az angol tanárunk szerint, itt nagyon félnek az emberek az orvosoktól, sőt az orvosok is a betegektől, mert ha valami hibát vétenek, legyen az valami apróság, azonnal perelik. Áhh hülye dolgok vannak.
Mindegy a lényeg, hogy nagyon vigyázunk magunkra, hogy még véletlenül se legyünk betegek, rengeteg gyümölcsöt zöldséget eszünk, vitamint szedünk, öltözünk :) nem kockáztatunk!
Azért június 5-én elmegyünk a dokihoz, legalább beregisztrálunk a háziorvosunkhoz. Sokat ne kelljen menni, de ha kell akkor legyen! :) Gyógyszert úgysem iratunk, mert mindent hoztunk magunkkal, mezei fájdalomcsillapitót, pedig a boltban a polcról is leemelhetem! :)
Nos de a poszt lényege nem az orvos, hanem a kedves férjem! :) szegényemnek nagyon hosszú hetei vannak, kűzd az egyik kollégájával, az ember nem érti, hogy segiteni akarnak neki és levenni a terhet a válláról, csak ezzel az a gond, hogy pár társát is akadályozza ezzel.
De mindegy is. Jö haza próbálok mindent megtenni érte, hogy kikapcsolhasson. Neki a játék a kikapcsolódás, úgyhogy amig én készülök elő a vacsival addig játszik. Amig vacsizunk mesél, hogy mi volt, aztán együtt vagyunk a nagyszobában, én netezgetek ő pedig játszik. De a lényeg, hogy együtt és nyugalomban. Drágaságom jött haza tegnap, háta mögött a keze, nézek rá: remélem nem ijesztegetsz! :D nem nem! :) menjek oda, és megmutatta mi van a háta mögött :)
Olyan sirásban törtem ki, annyira meglepődtem és úgy nézett rám. Szegényem nem értette mi bajom van :) Ugyan is, holnap van az első házassági évfordulónk! :) és valójában már az ajándékot odaadtuk egymásnak, de ő úgy gondolta, hogy még valami aprósággal szeretne nekem kedveskedni és igaz vasárnap akarta csak odaadni, de addig nem birta volna ^^ jajj istenem, annyira jól esett! :) úgyhogy ez a hétvége kettőnkről szól, pihenünk, jókat eszünk és egymással foglalkozunk csak! :)
holnap is egy különleges ebédet készitek majd, de előre nem lövöm le :) és van még pár ötlet, de azokról úgy is utólag ;)
Valószinűleg betudhatom annak az érzékenységet, hogy sokat stresszeltem, nem úgy jöttek össze a dolgok az orvossal kapcsolatban, mint vártuk.
Ugye körülbelül 3-4 hete elkezdett fájni a derekam, este lefeküdtem reggel fájdalommal keltem, úgyhogy azt gondoltam áhh biztos elfeküdtem. Aztán 3. napra lement a fájdalom a combomba és az egész lábam zsibbadt. Nem tudtam ülni, nem tudtam feküdni, mindenhogyan fájt, egyedül ha mászkáltam akkor kevésbé fájt, úgyhogy éjjelente is egy-egy órákat aludtam, mászkáltam csak. Elkezdtem utána olvasgatni, gondoltam ez már nem játék, valami nagy baj van. Volt, hogy becsipődött idegem, de nem fájt ennyire, hogy ráállni is alig tudtam. Na az interneten nem szabad olvasgatni, mert az embert jól megijesztik csak. Minden volt, a gerincvelő ráktól kezdve, az izomsorvadásig, trombózis és egyéb finomságok. Annyira megijedtem, hogy elkezdtem keresni orvost, gondolván ez már nem vicc, Flector port ittam esténként, mivel gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapitó is egyben, vettünk fájdalomcsillapitó tapaszt és krémet. Pár nap alatt elértük azt, hogy tudtam egy huzamban 3 órát is aludni.
Az orvoskeresés: elkezdtem péntek hajnalban, mivel a biztositó adott meg egy weboldalt, ahol tudok orvosokat keresni, akikkel ők szerződésben állnak. Két órámba telt mire találtam egy intézetet ahol mindenféle doki van. Kértem online időpontot (igy is lehet és egyszerű), minden adatot meg kell adni a sajátomat és a biztositóét egyaránt, nem telt bele fél óra és jött a válasz: Nem találják a biztositónkat, hivjam fel az ügyfélszolgálatukat. Körülbelül 20 perces telefonbeszélgetés és adategyeztetés után mondták, hogy utána néznek az adatoknak.Irtam egy e-mail a biztositónál lévő ügyintézőnknek, hogy ez a helyzet, nem kapok időpontot, mert nem találják a biztositásunkat. Oké oké ők utána járnak!
Este 8-kor jött az e-mail az ügyintézőnktől, hogy mostmár kérhetünk időpontot újra, mert egyeztettek az egészségügyi centerrel, mivel a biztositónk az egyik alága valami nagy biztositónak, tehát nem egyszerű. Igen de péntek este 8-kor hova telefonáljak? A center 9-17 óráig van nyitva hétköznap. Hétvégén nincs rendelés. Kórházban, ugyan ezt a cirkuszt megcsinálták volna, úgyhogy ott ülhettem volna egy darabig, mire bárki egyáltalán rám néz. Úgyhogy megbeszéltük okés, várjuk meg a hétfőt, már 2 nap nem oszt, nem szoroz!
Hétfő reggel, újra. Időpontkérés, leirtam mindent amit mondott az ügyintézőnk és jééé nem volt semmi gond, azonnal küldték az időpontot...és azt hittem lehidalok.....Június 5!!!!!!!
Gondoltam király, meg is pusztulhatok addig! Úgyhogy oké...öngyógyitás :D
Magnézium tabletta, E-vitamin, C-vitamin, hűsitő és melegitő krém, fájdalomcsillapitó tapasz és Rubophen és torna. Féltem a Flectortól, mert nagyon erős gyógyszer úgyhogy nem is szedtem. Mondjuk igy sem sokat mert 5 tasakot ittam, 1-et minden este. Szóval 2 hét alatt jutottam el oda, hogy átalszom az éjszakákat, már nem csak az egyik oldalamon tudok aludni, hanem hason, háton is :D nem szedek már egy hete fájdalomcsillapitót sem, csak a vitaminok. Mostmár csak este kenjük a krémmel a lábam. Eddig azért napközben is egyszer-egyszer. Úgyhogy gyerekek, ennyit erről! Az angol tanárunk szerint, itt nagyon félnek az emberek az orvosoktól, sőt az orvosok is a betegektől, mert ha valami hibát vétenek, legyen az valami apróság, azonnal perelik. Áhh hülye dolgok vannak.
Mindegy a lényeg, hogy nagyon vigyázunk magunkra, hogy még véletlenül se legyünk betegek, rengeteg gyümölcsöt zöldséget eszünk, vitamint szedünk, öltözünk :) nem kockáztatunk!
Azért június 5-én elmegyünk a dokihoz, legalább beregisztrálunk a háziorvosunkhoz. Sokat ne kelljen menni, de ha kell akkor legyen! :) Gyógyszert úgysem iratunk, mert mindent hoztunk magunkkal, mezei fájdalomcsillapitót, pedig a boltban a polcról is leemelhetem! :)
Nos de a poszt lényege nem az orvos, hanem a kedves férjem! :) szegényemnek nagyon hosszú hetei vannak, kűzd az egyik kollégájával, az ember nem érti, hogy segiteni akarnak neki és levenni a terhet a válláról, csak ezzel az a gond, hogy pár társát is akadályozza ezzel.
De mindegy is. Jö haza próbálok mindent megtenni érte, hogy kikapcsolhasson. Neki a játék a kikapcsolódás, úgyhogy amig én készülök elő a vacsival addig játszik. Amig vacsizunk mesél, hogy mi volt, aztán együtt vagyunk a nagyszobában, én netezgetek ő pedig játszik. De a lényeg, hogy együtt és nyugalomban. Drágaságom jött haza tegnap, háta mögött a keze, nézek rá: remélem nem ijesztegetsz! :D nem nem! :) menjek oda, és megmutatta mi van a háta mögött :)
holnap is egy különleges ebédet készitek majd, de előre nem lövöm le :) és van még pár ötlet, de azokról úgy is utólag ;)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése